17 Antworten zur AK und ihrer Wahl

1. Kicsoda-micsoda az AK? 

Szócső és ügyvéd több, mint 4 millió ember számára

A Munkavállalói Kamara (Arbeiterkammer - AK) csaknem 4 millió dolgozó ember érdekeit képviseli Ausztriában. Harcolunk a munkahelyi jogaikért – és azért, hogy meghallgassák, tisztességesen megfizessék és jogilag levédjék őket. A legjobb az egészben: Az AK-hoz nem kell külön csatlakozni – a munkavállalói kamaráról szóló törvény értelmében a munkavállalók automatikusan az AK tagjai lesznek. Vonatkozik ez a tanulókra, a munkanélküliekre és a gyermekgondozási szabadságon lévőkre is – mindegyikük az AK valamennyi szolgáltatását igénybe veheti. 

2. Miért létezik az AK? Miért fontos az AK? 

Azért, hogy legyen, aki harcol a dolgozó emberekért

A Munkavállalói Kamarának (AK) köszönhetően minden munkavállaló számára ott van valaki, aki harcol érte, kiáll a jogaiért, és folyamatosan képviseli őt a politikában. Mivel azt akarjuk, hogy a munkavállalók érdekeit a törvényekben figyelembe vegyék. Ezért is vizsgálják át szakértőink tüzetesen a törvényeket: szakvéleményt készítenek azokról, törvényjavaslatokat fogalmaznak meg, és fontos munkaügyi jogokat vívnak ki tagjaink számára. Hiszen a tisztességes munkakörülmények és a jól kiépített szociális állam nem magától értetődő dolog.

Néhány példa: Legyen szó akár az évi legalább 5 hetes fizetett szabadságról, akár a szülői vagy gondozói szabadságról – sok minden, ami ma magától értetődőnek tűnik, a szakszervezetek harcoltak ki az AK-val közösen. 

3. Mit jelent az érdekképviselet? 

Kiállni nagyobb csoportok érdekei mellett

Számos ügy nem csupán egyes személyeknek, de nagyobb csoportoknak is érdeke. A munkavállalóknak közös érdekeik vannak: tisztességes bérezés, szabályozott munkaidők, szabadsághoz való jog stb. Ha mindannyian egyesével próbálnánk érvényesíteni ezeket az érdekeket, az bizonyára nehezen menne. Ezért vannak az érdekképviseletek, amelyek védik a közös érdekeket, és javulásért harcolnak. A munkavállalók számára ezt a feladatot a Munkavállalói Kamara (AK) és a Szakszervezeti Szövetség (Österreichischer Gewerkschaftsbund - ÖGB) látja el. A vállalatokat a Gazdasági Kamara (WK) és az Ipartestület (IV), a gazdálkodókat a Mezőgazdasági Kamara (LK) képviseli. 

4. Ki az AK tagja? Én az AK tagja vagyok? 

Az AK-nak alapvetően szinte mindenki tagja, aki nem önállóan dolgozik

Tehát minden munkavállaló, de a csekély mértékben foglalkoztatottak, szabad szolgáltatási szerződéssel rendelkezők, szülői szabadságon lévők, munkanélküliek, sorkatonai és polgári szolgálatukat töltők, valamint a tanulók is.

Ki nem tagja az AK-nak? Például a vállalkozók, a közfoglalkoztatottak vagy a gazdálkodók. 

5. Mire jó a törvényes tagság? 

Törvényben előírt tagdíj nélkül nem létezhet az AK

A Munkavállalói Kamara (AK) nem részesül közpénzekben. Ezért törvény írja elő, hogy a munkavállalóknak csekély összegű tagdíjat kell fizetniük. Ezek nélkül a törvényben előírt tagdíjak nélkül az AK nem lehetne ott mindenki számára. Csak ez a szolidaritáson alapuló tagság biztosít mindannyiunknak teljes védelmet. Például jogi védelmet, ha munkaügyi bíróság elé kell menni. Vagy segítséget fizetőképtelenség esetén, ill. fogyasztóvédelmi ügyekben. Mindenki prémium csomagot kap. Azok is, akik mentesülnek a tagdíjfizetési kötelezettség alól (tanulók, csekély mértékben foglalkoztatott személyek). Az AK tagjaként csúcsszakértőink állnak az Ön rendelkezésére.

Ráadásul a törvényes tagságnak megvan az a nagy előnye, hogy nem törölhető el csak úgy egyszerűen, hanem különös védelmet élvez. Ez fontos, mivel ellenkező esetben egy olyan kormány, amely főként a vállalatok és konszernek érdekeit képviseli, egyszerűen eltörölhetné az AK-t – és a dolgozó embereknek nem lenne többé beleszólásuk. 

6. Milyen mértékű a (törvényes) AK-tagdíj? 

Átlagosan csupán 10 euró havonta

Ez körülbelül két csésze kávéházban elfogyasztott tejeskávé árának felel meg. Cserébe azonban igen sok mindent nyújt: tanácsadást és támogatást a munka- és adójog, a fogyasztóvédelem, a társadalombiztosítás és fizetésképtelenséggel kapcsolatos jogszabályok területén. Ne feledje: az AK-tagdíj fizetésével Önnek a törvényhozásba is beleszólása van. Hiszen a tagdíjjal együtt az oly fontos politikai érdekképviseletet is megfizeti.

Azok a tagok, akik keveset vagy egyáltalán nem keresnek, mentesülnek az AK-tagdíj fizetésének kötelezettsége alól, mégis az AK teljes szolgáltatáscsomagját megkapják. 

7. Miért van szükség Munkavállalói Kamarára (AK) és a szakszervezetre (ÖGB)? 

Mivel ezek verhetetlen csapatot alkotnak a dolgozó emberek számára

A Munkavállalói Kamara (AK) a tudás és a szakértők háza. Az AK törvényeket vizsgál át, tanulmányokat készít és még számos egyéb feladatot lát el. Folytatunk azonban munkajogi, fogyasztóvédelmi tanácsadást, megvizsgálunk nyugdíjhatározatokat, bérleti szerződéseket vagy gondozásidíj-besorolásokat – szükség esetén akár bíróság elé is visszük tagjaink ügyét.

Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) szervezi az üzemi tanácstagokat, az ifjúsági bizalmi tanácstagokat és a személyzeti képviselőket, kiképezi őket, és támogatja őket a napi munkájuk során. Ezáltal a szakszervezetek nagyon közel állnak a foglalkoztatottakhoz a vállalatoknál, ismerik a mindennapjaikat. A szakszervezetek rendszeresen tárgyalnak kollektív szerződésekről is, és megpróbálják azokból a lehető legtöbbet kihozni a munkavállalók számára. Ebben nyújtanak segítséget az AK tanulmányai – a fontos követelések így számokkal és tényekkel támaszthatók alá. Ha szükség van rá, az ÖGB üzemi gyűléseket is szervez, egészen a sztrájkokig.

Az AK és az ÖGB csapatmunkája garantálja, hogy a munkavállalóknak minden szinten erős képviselete legyen. 

8.Mi az a szociális partnerség? 

Egy nagyon fontos vívmány

Sehol a világon nem létezik jobb, kollektív szerződés által nyújtott védelem. A szociális partnerség 2 félből áll: a munkavállalói oldalból és a munkaadói oldalból. A szakszervezet és a Munkavállalói Kamara a munkavállalók érdekeit, míg a gazdasági és a mezőgazdasági kamara a vállalatok, illetve a gazdálkodók érdekeit képviseli. Az együttműködés során az a cél, hogy jó kompromisszumokat találjanak a két ellentétes álláspont között. Például a kollektív szerződések éves tárgyalásainál, a törvények megalkotásánál, valamint a gazdaság- és társadalompolitika valamennyi kérdésében (munkaerőpiac, egészségügy stb.). 

9. Miért fontos a szociális partnerség? 

A társadalmi béke megőrzéséhez

Mivel az elmúlt néhány évtizedben számos érdeket sikerült tárgyalásos úton rendezni, Ausztriában most olyan országban élünk, amelyben társadalmi béke uralkodik.

Az érdekellentéteket elsődlegesen a tárgyalóasztalnál kell megoldani. A harcos akciók, például sztrájkok mindig csak az utolsó eszközt jelenthetik. Egyébként: Ausztriában más országokhoz képest rendkívül kevésszer sztrájkolnak. És ennek megvan az oka: Ausztriában hosszú évtizedek óta működik a szociális partnerség.

10. Mivel foglalkozik az AK? 

Gondoskodik a munkavállalók érdekeiről

A törvényben az áll, hogy a Munkavállalói Kamara (AK) célja a munkavállalók szociális, gazdasági, szakmai és kulturális érdekeinek képviselete.

És éppen ezt tesszük. Ha gondjai akadnak a munkahelyén, a Foglalkoztatási Szolgálattal, a gondozási díjjal vagy a nyugdíjhatározattal, de akár fogyasztóvédelmi, képzési és lakhatási ügyekben is – az AK mindig ott áll Ön mellett.

Mi valamennyi munkavállalót képviselünk a politikával és gazdasággal szemben, és szakvéleményt készítünk törvényekről. Legyen szó akár a munka- vagy adójog, a fogyasztóvédelem, a társadalombiztosítás vagy a fizetésképtelenséggel kapcsolatos jogszabályok területéről: évente több mint 2 millió tanácsadást nyújtunk – telefonon, e-mailben és személyes megbeszélés formájában. De nem csak segítünk, támogatást is nyújtunk. Például a tagok számára kínált AK képzési utalvánnyal. Ezenkívül mi magunk is számos oktatási intézményt működtetünk egész Ausztriában, és támogatjuk a fiatalokat a pályaválasztásban. Alapkutatást végzünk, tanulmányokat készítünk. Az ezekből nyert felismerések fontosak a politikai munka szempontjából. Például, elemzéseink segítik a szakszervezeteket a kollektív szerződésekről folytatott tárgyalások során. 

11. Az AK a munkavállalók parlamentje – miért? És hogyan működik? 

Valamennyi osztrák munkavállaló tagja az AK-nak!

A Munkavállalói Kamara (AK) 9 önálló munkavállalói kamarába szerveződik: egy-egy működik minden szövetségi tartományban. A nagyobb szövetségi tartományokban több telephelyük is van.

Az AK parlamentjének működése így néz ki: Az AK tagjai 5 évente megválasztják saját szövetségi tartományukban a politikai képviseletüket – azaz a munkavállalók parlamentjét. Ezek a megválasztott kamarai tanácsosok (akik hasonlóak a parlamenti képviselőkhöz) alkotják a közgyűlést. A közgyűlés választja meg az elnökséget és az egyes tartományi kamarák vezetőit. A 9 tartományi kamara vezető szervezete a Szövetségi Munkavállalói Kamara – székhelye a bécsi AK. 

12. Mi az az AK-választás? 

Ezen a választáson döntenek az AK-tagok a politikai irányvonalakról

A Munkavállalói Kamaráról szóló törvény értelmében valamennyi munkavállaló automatikusan tagja a Munkavállalói Kamarának (AK), és ezáltal választásra jogosult. Egy egyenlő, közvetlen és titkos választás keretében ötévente a különböző politikai csoportok - a frakciók - tagjai közül választják meg a tartományi kamarákat. A tagok tehát a választással meghatározzák az AK politikai irányvonalát. 

13. Miért fontos részt venni az AK-választáson? 

Mivel csak az erős AK képes teljes erővel érvényesíteni az Ön jogait

És mert Önnek ezáltal beleszólása van a Munkavállalói Kamara (AK) következő 5 évben követendő politikai irányvonalába. Menjen el választani! A következő alkalom: 2024

Minél több szavazatot kap az AK, annál jobban tudunk harcolni a munkavállalók érdekeiért.  

14. Mikor lesz a következő AK-választás? És hogyan zajlik? 

2029

Közvetlenül az üzemben vagy levélszavazás útján. Mindkét esetben bürokráciától mentesen és gyorsan. A választási titkot mindig megőrizzük. A választásra vonatkozó legfontosabb információkat Ön tagként írásban kapja meg az AK választási irodájától. Az iroda értesíti Önt például arról, hogy pontosan mikor és hol szavazhat, hogyan és mikor kapja meg a szavazókártyáját, és hogy Ön is felvételt nyerhet-e a választói jegyzékbe, ha nem jogosult automatikusan a szavazásra. 

15. Hol tudok választani? 

Az üzemben vagy szavazókártyával.

Az üzemben, ha ott egy úgynevezett üzemi választókörzetet alakítanak ki. A nagy és közepes vállalatok többségében ez a helyzet. Szabadság vagy munkahelyváltás miatt a szavazás időpontjában nem tud az üzemben tartózkodni? Akkor szavazókártyát kérhet. Az hogyan működik? Erről az AK választási iroda megfelelő időben tájékoztatni fogja Önt.

Az Ön üzemében nem alakítanak ki üzemi választókörzetet? Akkor szavazókártyát küldenek Önnek. Ezt postai úton adhatja fel, vagy személyesen, a nyilvános szavazóhelyiségek egyikében adja le szavazatát. 

16. Egyáltalán választásra jogosult vagyok? 

Minden AK-tag választásra jogosult, állampolgárságtól függetlenül. Ez eltér például a parlamenti választástól. Választásra minden tag jogosult, tag pedig szinte mindenki, aki dolgozik.

Ön automatikusan választásra jogosult, ha a határnapon - amely néhány héttel a választás előtt van - nem önállóan foglalkoztatott vagy szabad szolgáltatási szerződéssel rendelkezik. Ha Ön a határnapon tanuló, csekély mértékben foglalkoztatott, szülői szabadságon van, polgári vagy sorkatonai szolgálatát tölti vagy munkanélküli, akkor felvetetheti magát a választási jegyzékbe. Az AK választási iroda erről időben, írásban tájékoztatja. 

17. Mióta létezik az AK? 

Több mint 100 éve

A Munkavállalói Kamarát (AK) 1920-ban azzal a céllal hozták létre, hogy ellensúlyt képezzen az 1848 óta működő kereskedelmi kamarákkal szemben. Az AK ezekkel szemben kívánt egyenrangú félként fellépni. 1920-ban a Nemzeti Tanács valamennyi frakció egyhangú döntésével elfogadta a munkavállalói kamaráról szóló törvényt. A II. világháborút követően az AK közreműködésével jött létre az osztrák gazdasági és szociális partnerség. És ez az, amiért az egész világ irigyel minket.